Mi az a teniszkönyök?

Jól lokalizálható, a könyök külső felszínén megjelenő fájdalom, ami sugározhat az alkarba, ritkábban az ujjakba és a könyök fölé is — ismerős panaszok? Ezek bizony a teniszkönyök tünetei! Ha te is találkoztál már ezekkel, ne aggódj, nem vagy egyedül: a hozzánk érkező páciensek közül sokan tapasztalnak hasonló fájdalmat. De mivel is állunk szemben, és miért ilyen gyakori probléma a teniszkönyök? Járjuk körbe!

A teniszkönyök jellemzői

Az állapotfelméréseket azzal szoktuk kezdeni, hogy megkérjük a hozzánk érkezőt, fejtse ki, miért jött el a rendelőbe. Erre gyakran egy diagnózist kapunk válaszként, amit vagy orvos, vagy a páciens maga állított fel. Gerincproblémák esetén ez általában a porckorong sérv, térd panaszoknál porcleválás, a könyök ízületnél pedig a teniszkönyök.

Ahogy fentebb már írtuk, teniszkönyök esetén a fő panasz egy jól lokalizálható, a könyök külső felszínén megjelenő fájdalom, ami sugározhat az alkarba, ritkábban az ujjakba és a könyök fölé is. Fizikai aktivitással összeköthető a fájdalom megjelenése, ami jelentkezhet azonnal, vagy később, a provokatív tevékenység során. Kialakulását tekintve ritka a traumás eredettörténet, általában fokozatosan épül fel a probléma hónapok vagy évek során, és nem igazán tudjuk behatárolni mikor is kezdődött, egyszer csak feltűnik. 

Megjelenését tekintve 30 év felettieknél jelentkezik a leggyakrabban, nőknél és férfiaknál egyaránt. Érdekesség, hogy a nevétől eltérően az érintettek csupán 10%-a teniszezik, azonban a teniszezők fele tapasztal ehhez hasonló tüneteket karrierje során, így a név mégis helytálló. A populáció nagyobb részét fizikai munkát végzők és billentyűzetet sokat használók alkotják. (De Smedt, Thomas et al.)

Hogy alakul ki a teniszkönyök?

Az elnevezés inkább az elváltozás mechanizmusáról kapta a nevét, mint a teniszezőkről, ugyanis ilyenkor a csukló ízületet hátrafeszítő izmok (ún. extensorok) inainak érintettségéről beszélünk. Elképzelhetünk egy teniszjátékost, aki sok fonákot üt és ezzel túlerőlteti azokat az izmokat, amelyek inai a könyök külső oldalán erednek, ezzel magyarázva a fájdalom helyét. Az erre irányuló szövettani vizsgálatok eredményeként a korábbi elméletet – ami az egész problémakört egy gyulladásos folyamatként írta le – mára leváltotta a modell, ami degeneratív elváltozásként tekint a teniszkönyökre. 

Bár eleinte a gyulladás dominál, az izmok ismételt túlterhelésének hatására mikrosérülések keletkeznek az érintett inakban. Ennek következményeként elindul egy tendinózis nevű degeneratív folyamat, ami az inakat és a környező kötőszöveteket érinti. Továbbá a 6 csukló extensor közül megtalálták a főkolompost, aki nem más mint egy extensor carpi radialis brevis (ECRB) nevű izom. A vizsgálatok alapján ez az izom tűnik a leginkább érintettnek a vizsgált populációkban. (Ma, Kun-Long, and Hai-Qiang Wang.) 

Természetesen ez a probléma sem ennyire fekete-fehér, más izmok is kitettek ennek a problémának. A klinikai minta viszont egyértelmű és több fizikai teszt is rendelkezésünkre áll, amiből tudunk következtetni kifejezetten erre a problémára. 

Nem minden lateralis könyökfájdalom teniszkönyök, de minden teniszkönyök lateralis könyökfájdalom

Látható, hogy a teniszkönyök egy jól körülírt panasz együttes, a diagnózishoz pedig számos kritériumnak teljesülnie kell. Tapasztalataink alapján sokszor a fájdalom helye szerint, minden egyéb vizsgálat nélkül jutnak erre a konklúzióra, ami könnyen félrekezeléshez vezet.

A lateralis (külső) könyökfájdalom létezik mint gyűjtőfogalom, pontosan azért, mert a teniszkönyökön kívül más is produkálja ez a tünetet. Nem minden lateralis könyökfájdalom teniszkönyök, de minden teniszkönyök lateralis könyökfájdalom. Ezt alátámasztja a gyakorlati tapasztalat is, ugyanis gyakran előfordul, hogy a teniszkönyökkel diagnosztizált páciens fizikális vizsgálata során az erre irányuló tesztek negatívak lesznek és teljesen más minta rajzolódik ki. Például csukló- vagy vállízületi mobilitás vagy stabilitás probléma kompenzálására a könyök, mint köztes ízület könnyen szóba kerülhet. Hasonlóan a térdízülethez az alsó végtagnál. Illetve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nyaki gerinc és a perifériás idegek érintettségét, hiszen ez is okozhat egészen hasonló tüneteket (Gunn, C C, and W E Milbrandt.) 

A lateralis könyökfájdalom szöveti érintettség nélkül is jelentkezhet pusztán a nem megfelelő ergonómia miatt munkavégzés vagy sportolás közben – például a nem megfelelő könyök és csuklótámasz, valamint a nem megfelelően beállított asztal magasság miatt. Vagy maradva a teniszezőknél és a fonáknál, a vizsgált populációnál szignifikáns különbséget találtak a könyök panaszok előfordulásában a tapasztalt és a tapasztalatlan játékosok közt. Utóbbi csoportban a nem megfelelő technika miatt gyakrabban számoltak be könyök panaszokról.

A megfelelő terápia

A szervezet működése komplex, ezért a tünetek értelmezése és a diagnózis felállítása egy körülményes folyamat, amihez a páciens szubjektív beszámolójára és a terapeuta objektív vizsgálatára és klinikai okfejtésre van szükség.

Ha téged is teniszkönyökkel diagnosztizáltak, vagy a fent leírtak alapján arra gyanakodsz, hogy ez okozza a problémáidat, gyere el hozzánk egy állapotfelmérésre, és találjuk meg együtt a számodra legmegfelelőbb terápiát! 

Időpontfoglalás: https://therapy4u.hu/idopontfoglalas/