Temporomandibularis – állkapocs ízület kezelése

Az állkapocs ízületnek szerepe van a beszédben, nyelésben, rágásban, így a kialakuló diszfunkciók nagymértékben befolyásolják az életminőséget. Gyakran fájdalmas az ízület, kattog, ropog, nehézkessé válik a száj nyitása és zárása, nyelési nehézség, ferde szájnyitás vagy szájzár jelentkezhet. Zsibbadhat az arc, a homlok, vagy a fejtető területe, de lehet fülzúgást, fülcsengést, akár fogfájást is tapasztalni egészséges fogak esetén is. A kiváltó tényező lehet rendellenes funkció, mint a bruxizmus – a fogszorítás  – (nappal – éjszaka), a körömrágás, rágógumizás, csókolózás, hirtelen túlzott méretű ásítás. A hosszú ideig tartó fogászati beavatkozásoknál az izomzat elfárad a szájnyitás alatt, az izomrostok befeszülnek, védekeznek a fájdalmas szájnyitás ellen, kialakulhat a szájzár, de panaszt okozhat a rosszul sikerült fogászati kezelés, például magas korona is.

A passzív lágyrész mobilizációs technikával szöveti lazítást, a fájdalmas izomcsomók oldását, az izmok túlzott feszülésének csökkenését érjük el. Manuálterápiát alkalmazunk, ha a probléma az ízületben levő porckorongból indul, ilyenkor az ízületi disztractioval adunk helyet a discusnak. Az aktív technikákkal az izom görcsös feszülését csökkentjük, javítjuk az izomerőt, relaxációt, lazító gyakorlatokat tanítunk, adunk otthoni feladatokat és leszoktatjuk a fogszorítást.