A legtöbbek számára nem ismeretlenek a sportsérülések, hiszen szinte mindenkinek van egy története egy eltörött ujjról vagy egy erősen kificamodott bokáról. Azonban talán észre sem vesszük, hogy milyen gyakran történnek kisebb sportsérülések, melyek hosszútávon ugyanolyan kritikus problémákhoz vezethetnek. Ha kíváncsi vagy, hogy mikor érdemes terapeutához fordulni egy-egy sérülés esetén, akkor olvasd el blogbejegyzésünket!

Mi számít kisebb sportsérülésnek?

Felkelsz reggel. Lefutod a szokásos köröket. Utána dolgozol egész nap. Persze fontos a munka, de azért végig piszkál belülről valami, hogy talán mégsem a legegészségesebb ennyit ülni, ezért is döntöttél úgy, hogy eljársz sportolni. Legyen ez most a tenisz. Megérkezel, nekiállsz bemelegíteni. Múltkor kiment a bokád picit, 2 napig jegelted, most azért enyhén érzed még. Nem baj. Játék közben néha a könyököd erősebb fonákoknál szurkál, de ki törődik ilyenkor ezzel.

Amikor egy kellemetlen keresztütést próbálnál elérni, az egyik lépésnél belenyilall a bokádba a fájdalom és elterülsz egy pillanatra. Gyorsan felpattansz, rövid ideig sántikálsz meg rázogatod a lábad, végül már csak enyhe szorító érzés marad. A játék további részében már nem vállalsz nagyobb kockázatot, ezért kikapsz. Ez picit bosszant.

Hazaérve kihűlnek az izmaid és azt tapasztalod, hogy az összes létező helyen fájsz. A bokád, a könyököd, de még a térded is. Éjszaka arra ébredsz, hogy lüktet a bokád és a könyököd is. Átfordulsz a másik oldaladra és visszaalszol. Másnap reggel a felkelés picit nehézkes, de ennyi idősen kinek nem? Délre már csak halvány emléke van ennek a kisebb sportsérülésnek. Ismerős történet?

Tenisz során is szerezhetők kisebb sportsérülések.

Mi a teendő kisebb sportsérülések esetén?

Vannak sportsérülések, amelyek egyértelműen megoldást követelnek, mint például amikor a térdkalács 10 centire a megszokott helyétől tartózkodik, vagy a lábfej fura szögben áll és úgy néz ki, mint egy vízibomba. Van azonban az a típusa a kisebb sportsérüléseknek, amire szinte nem is tekintünk sérülésként. Ilyen lehet tipikusan egy vállrándulás, bokaficam, amit hamar elfelejtünk és utána nem értjük, miért fáj minden edzésnél a vállunk, vagy például egy húzódást sem szokás mélyrehatóan rehabilitálni. 

Az ilyen kisebb sportsérülésekben az a veszélyes, hogy funkcióvesztést okozhatnak, viszont a hétköznapi mozgások során nem kerülnek felszínre, hiszen ilyenkor csak relatíve kis százalékát használjuk ki annak, amire az ízületeink valójában képesek. Ezért van az, hogy csak sport közben / bizonyos mozdulatokra jön a fájdalom. Egy átlagember számára ez sokszor csak random fájdalmak összessége, egy manuálterapeutának viszont pont az a dolga, hogy a kirakós darabjait a helyükre illessze és a legmegfelelőbb kezelésmódot megtalálja. Ilyenre példa, hogy a teniszkönyök hátterében sokszor nyaki probléma áll. Egy bokaficam következtében sérül az ízület helyzetérzékelése és ennek következtében könnyen újrasérül. Egy térdfájdalom hátterében lehetnek feszes izmok. A helyzet, hogy ezek a problémák viszonylag egyszerűen kezelhetők, főleg, ha időben sikerül még elcsípni őket.

Mi a konklúzió? Nem kell addig várni, amíg a fájdalom ellehetetleníti a sportolást. Érdemes az aprónak tűnő bajoknak is mélyebben utánajárni és megtanulni, hogyan kell kezelni. Ez nem azt jelenti, hogy minden aprósággal szakemberhez kell rohanni, de ha az ember korlátozva érzi magát, ideje lehet felkeresni egy terapeutát.

Amennyiben úgy érzed, hogy egyre több tünettel találkozol és szeretnéd visszanyerni a régi tested, akkor foglalj időpontot konzultációra már most!